Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Phaidrosz

2013.04.03

 

 
I.
 
Milyen a jó írás?
 
Szókratész: Az államférfi írásában előbb helyeslőit nevezi meg, majd magát, s végül a tárgyat.
Phaidrosz: Írni gyönyörűség.
Szókratész: A gyönyörért előbb szenvedni kell. Munka nélküli gyönyör ellustuláshoz vezet.
Pl.: Az istenek tücskökké változtatták azokat a férfiakat, akik csak csodálták a múzsákat;
a múzsák adománya számukra az, hogy sosem éhesek. Ezzel szemben a filozófusokról
megemlékeznek, s tisztelik őket.
 
Hogy nem szabad leírni a beszédet?
 
Phaidrosz: A tömeg igazságával szembe menni nem szabad.
Szókratész: Pl.: Tegyük fel, hogy megpróbálsz eladni egy lovat, de azt állítod róla, hogy
szamár. Azaz nem ismered az igazságot, s ezért kinevetnek majd, hiszen olyasvalamiről
próbálod meggyőzni az embereket, amit te magad nem ismersz. Nem egyes igazságok a
lényegesek, hanem az igazság. Empíria: az igazság tudása. Meggyőződés: egyes ember
igazsága.
 
Arisztotelész – A szónoki beszéd fajtái
 
Állítások mellett érvelők:
- tanácsadó (rábeszél vagy lebeszél) – Nesztór
- törvényszéki (vádol vagy véd) – Odüsszeusz
Történetet mond el, a tanulságot mindenki leszűri magának
- bemutató (dicsér vagy fedd) – Palamédész
 
Ugyanazon dolog más szemszögből más. A művészet éppen ezért egyszerre kell legyen jó és
rossz – az ellentmondás művészete.
 
Hogyan lehet sikeresen csalni?
 
Ha két dolog különbözik egymástól, vagy ha nagyon hasonlóak?
Ha ismered az igazságot, s nem véleményeket kergetsz, akkor egyénenként kissé eltérő
lehet a fogadtatása annak, amit az embereknek mondasz; nem kedvezel sem egyiknek, sem
másiknak. A válasz: hasonló dolgok esetében.
 
II.
 
A retorika
 
Lüsziasz:
„Tudod, mi járatban vagyok, és remélem, megértetted, hogy mindkettőnknek hasznára lenne,
ha megtörténnék a dolog. Méltányosnak tartom, hogy ne essek el attól, amit kérek, csak azért,
mert nem vagyok épp szerelmes beléd. Hiszen a szerelmesek menten megbánják…”
 
Midasz király sírfelirata:
„Bronzból formált szűz, Midász sírjára ledőltem,
addig amíg víz csordul s fák növekednek az égig,
 
itt maradok, könnyel siratott síron heveredvén,
minden utasnak szólok: Midász nyugszik e földben.”
 
A retorika szerepe:
- a megkülönböztetés.
Lüsziasz balgatag szerelemre, Midasz pedig isteni természetű szerelemre osztotta fel a
szerelem egészét.
 
Pl.: A legkülönb eszelős lelkesültség Aphrodité és Érosz szerelmi elragadtatása
Ø Szellemi szerelem (Midász) – Ihlet – Apollón
Ø Testi szerelem (Lüsziasz) – Avatás – Dionüsszosz
 
A megkülönböztetés helyes sorrendje:
1. a tárgy definiálása
(a beszéd végére került definíció = magyarázat - > hiteltelen)
2. a tárgy típusainak megkülönböztetése
 
A beszéd: élőlény –
Részekből épül fel, amely részek illeszkednek egymáshoz.
A szétszórt dolgok ideába fogása. (Meghatározva helyüket megértjük a dolgokat.)
 
Dialektika:
(latin) természetüknél fogva látni a dolgokat.
A természet ismerete pedig azt jelenti, hogy
ami egy, az sok; ami sok, az egy.
Mind-egy.
 
Phaidrosz: A dialektika után mi marad a retorikából?
 
A jó írás felépítése(Theodórosz):
1. Bevezetés
2. Elbeszélés (tanú-bizonyságokkal)
3. Bizonyítékok
4. Valószínű érvek
5. Szín (cáfolat és mellékcáfolat)
„Rejtett célzás, mellesleg beleszőtt dicséret, mellesleg beleszőtt ócsárlás.”- Euénosz
„A valószínű több az igaznál.” – Teisziasz, Gorgiasz
„ Az írás feleljen meg a tárgynak.” – Prodikosz
„ Szóismétlés, elmés szólások.” – Pólosz
„ Beszédhelyesség.” – Prótagórasz
„ Rágalmazás és a rágalmak eloszlatása.” – Thraszümakhosz
6. A főbb pontok összefoglalása (brakkhümológiával = tömörítéssel / képes beszéddel)
 
A retorika a beszéd teste + a természet ismerete a beszéd lelke;
Ahogyan a betegséget és a betegség okát is vizsgálja a jó orvos;
Ahogyan a jó zenész ismeri a hangokat és a harmóniákat.
 
Milyen jelentősége van e szempontoknak a művészetben?
 
Szókratész:
Pl.: Akumenoszkosz: - Orvos vagyok, mert tudok egy szerrel hánytatni.
Hippokratész: - Vizsgáljuk meg a dolgot természete szerint. Egyszerű vagy összetett a
betegség? Ha egyszerű, milyen a hatása? Ha összetett, mik az alkotóelemei, s azoknak milyen
a hatásuk? Miért lett beteg az az ember?
Ha zenész volna, azt mondanánk: a harmónia előfeltételeit ismeri, de a harmóniát nem.
A bölcs viselkedésére ezt felelné: - Megbocsátok neked.
-> A retorika a harmóniát teremti meg.
 
Thraszümakhosz:
Mivel a lélekre kívánunk hatni a művészettel, előbb vizsgáljuk meg a lélek milyenségét, majd,
hogy milyen hatást szeretnénk gyakorolni rá. Ezek alapján osztályozható a művészet.
 
Miben áll a beszéd hatalma?
->A lélek vezetésében.
- Ismernünk kell az embereket, hogy tudjuk, hogyan lehet szólni hozzájuk.
- Minden egyszerűbb, mint amilyennek látszik.
 
Mi a legfontosabb a (beszéd) művészet(é)ben?
->A hitelesség.
- A hitelesség az, ami valószínű.
 
Mi van akkor, ha nem ismerjük elég jól az embereket?
Teiresziasz: Amit a tömeg hisz, az valószínűleg úgy van.
Szókratész: Pl.: Ha egy gyenge, de bátor ember megver egy erős, de gyáva embert, jobb teszi,
ha azt vallja a bíróság előtt, hogy tízen voltak az erős ellen.
- Hasonlóságot tenni közöttük úgy tudunk, ha az igazságot ismerjük. Pl.: Okos ember az
urainak tesz jót, nem a szolgáinak.
- Lehet, hogy hosszú a kerülő út, de nagy dolgok esetében: érdemes megtenni.
 
III.
 
Mikor helyes, mikor helytelen az írás?
 
Szókratész: Az ősi hagyományok igazságának tudatában: mit törődöm a véleményekkel?
Pl.: Theut isten elhozta az írás művészetét Thamosz egyiptomi királynak
Theut: - Az írás a legnagyobb bölcsesség, a tartós emlékezet.
Thamosz: - Az írás külső eszköz, ami feledést okoz, a bölcsesség látszata, csupán
emlékeztető, s nem tudás; játék. Veszélyes, ha értetlenekhez jut a benne rejlő információ, mert
félreértelmezésnek ad helyet; míg az élő beszéd a megértést szolgálja, hiszen lehet kérdezni
attól, aki elbeszél.
Megfelelő talajban csírázik a mag.
Nem elég csak elvetni, gondozni is kell, hogy jó termést hozzon.
A beszéd: állandó gyakorlás, állandó gondozás.
Philosophos: a bölcsesség barátja.
Philosophia: Szeretni Szófiát.
 
IV.
 
Összefoglalva
 
Aki tudja az igazságot, képes védelmezni a leírtakat; érvelve beszél róla.
Az írást nem milyensége minősíti, hanem az elbeszélő szándéka.
A bölcs megbocsát, mert ismeri az igazságot nem ismerő Akumenoszkosz szándékát.